pengő-fillér

A posta 1927-ben adta ki az első pengő-filléres légiposta sorozatát

Árpád-házi Szent Erzsébet a középkor egyik legismertebb női szentje, akinek élete példaként szolgált a jótékonyság és az önfeláldozás terén. Mindössze hat éves volt, amikor édesanyját meggyilkolták, ezt követően a türingiai udvarba került, ahol később férjhez ment Lajos őrgrófhoz. Boldog házasságuk után Erzsébet fiatalon megözvegyült, és lemondott minden világi rangjáról. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit pedig a megmaradt ékszereiből neveltette. Egész életét a szegények és betegek szolgálatának szentelte, kórházakat alapított, és maga is mértéktartó életet élt. 1231-ben, mindössze 24 évesen hunyt el, és alig négy évvel később, 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.

Halálának 700. évfordulója alkalmából, a hercegprímás és a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára, a Magyar Királyi Posta 1932-ben egy négy címletből álló emlékbélyeg-sorozatot adott ki. Ez volt az első raszteres mélynyomtatású sorozat, és egyben az első bélyegkiadás, amely Légrády Sándor tervei alapján készült.

Az első bélyegblokk 1923-ban jelent meg Luxemburgban. Forgalomba kerülése a gyűjtőszenvedély egy új válfajához, a blokkmániához vezetett, ezért ezt követően más államok is sorra adták ki a blokkokat. Legtovább Nagy-Britannia állt ellen, ahol az első blokk csak 1978-ban jelent meg. 

Gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulójára a Magyar Királyi Posta 1941-ben öt címletből álló emlékbélyegsorozatot adott ki. 

HONVÉDEINK KARÁCSONYÁRA – A posta a II. világháborúban harcoló honvédek karácsonyi ajándékozása céljából, 1,60 pengő felárral öt címletből álló bélyegsorozatot bocsátott ki 1941. december 1-jén.

1942-ben a posta kulturális célokat szolgáló, 100%-os felárral 6 címletből álló emlékbélyegsorozatot bocsátott ki „Királyok” témában. A bélyegképeket pályázaton nyert megbízás alapján Konecsni György tervezte.

A címletek Szent László, IV. Béla és I. (Nagy) Lajos királyok ábrázolásait mutatják, történeti évfordulókra utaló feliratokkal és jelképekkel. A Szent Lászlót ábrázoló bélyegeket a 900-ik születési évfordulóra, a IV. Bélát ábrázoló bélyegeket a tatárjárás után 1242-ben megkezdődő újjáépítés 700-ik évfordulójára, a Nagy Lajost ábrázoló bélyegeket pedig nevezett trónra- lépésének 600-ik évfordulójára adták ki.

Tervező:

• Konecsni György

Forgalomba bocsátották:

• 1942. december 21.
• Árusították: 1943. március 31-ig valamennyi postahivatban, egy-egy vásárlónak legfeljebb 5 — 5 sorozatot szolgáltatva ki.

Forgalomból kivonták:

• 1943. június 30.

Példányszám:

• fogazott: 250 000 sorozat
• vágott: készült ajándékozási céllal (példányszám nem ismert)

Nyomtatás:

• raszteres mélynyomtatás
• Állami Nyomda
• Bélyegkép mérete: 22 × 33 mm

Papír:

• Vízjel: X. Kettőskeresztes címer vízjel

Fogazat:

• 12 ½ : 12 fésűsfogazás
• A fogazatig mért méret: 26 × 37 mm

A falcos bélyegek ára a postatiszta árak 40–50%-a. A feltüntetett árak becslésen alapulnak, a tényleges árak ettől eltérhetnek.

Tévnyomat, nyomási hibák és egyéb eltérések:

• A havi keletjelzések az alsó ívszélen a 95. bélyeg alatt, vagy a 95. és 96. bélyeg között vannak elhelyezve és valamennyi címletnél egyaránt 42. XII.

Hamisítás:

• —

1944-ben a Magyar Királyi Posta egy különleges forgalmi sorozatot bocsátott ki „Nagyasszonyok” címmel. A bélyegek a magyar történelem kiemelkedő nőalakjait mutatják be, és különlegességük abban rejlik, hogy kizárólag női személyek kerültek ábrázolásra. A sorozatot Konecsni György tervezte, és 1944 augusztusában került forgalomba. Ez volt az év utolsó magyar bélyegkiadása, mivel a háborús események miatt további sorozatok (pl. Repülőalap VI.) már nem jelenhettek meg.