A bélyegblokk nem más mint egy vagy több bélyeg díszes keretbe foglalva, A blokkok a kiadás célját tekintve eltérnek a bélyegekétől, mivel azokat elsősorban nem postai bérmentesítésre, hanem bélyeggyűjtők számára készítik.
A blokk kerete zárt, tehát a bélyegek perforációja nem fut ki blokk széléig. Léteznek azonban vágott blokkok is (1940. Művész, 1950, Bem, 1959. Haydn-Schieller), de ezeken kívül nagyon sok blokknak adták ki fogazás nélküli változatát.
Ha több bélyeg kap helyet egy blokkban akkor azok rendszerint különbözőek. Amennyiben több azonos ábrát látunk az rendszerint kisív, bár a katalógusok nem mindig következetesek a besorolásban.
Az első bélyegblokkot 1923-ban adták ki Luxemburgban Erzsébet hercegnő születése alkalmából. Legtovább Nagy-Britannia állt ellen, ahol az első blokk csak 1978-ban jelent meg.
|
|
Magyarországon 1934. május 6-án adták ki az első bélyegblokkot a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete (L.E.H.E) javaslatára az egyesület 50 éves fennálásának emlékére rendezett II. Országos Bélyegkiállítás alkalmából. A bélyegblokk rajzát Egry Zoltán, a középen elhelyezett Liszt Ferenc arcképét pedig Légrády Sándor tervezte.
|
|
A blokkok példányszáma általában kisebb mint a bélyegeké, tematikájuk gyakran valamelyik bélyegsorozathoz kapcsolódik. A blokkok felhasználhatók postai küldemények feladására, de erre nagyon ritkán kerül sor, hiszen áruk rendszerint magasabb, mint a postai szolgáltatás díja. A legtöbb esetben az ilyen küldemények bélyeggyűjtőkhöz kapcsolódnak. MIvel a blokkok igen terjedelmesek, így a borítékra sem nagyon férnek rá, előfordult, hogy a blokbból kitépett bélyeggel bérmentesítették a levelet. A katalógusok a blokkból kitépett bélyegeket külön értékelik.
        |
| 1966. Festmények sorozat és tematikában hozzá kapcsolódó blokk |
