🔍 Keresd meg a kedvenc bélyeged tervező, év vagy téma szerint!

A tévnyomatnak a bélyeggyűjtésben azokat a bélyegket nevezezzük, amely a posta szándékától eltérő módon, tehát hibásan készültek el, de ennek ellenére hosszab-rövidebb időre mégis  postai forgalomba kerültek, majd onnan rövidesen visszavonták.



A tévnyomatok emberi tévedés, vagy mulasztás miatt jönnek létre, számos megjelenési formája lehet, de okai általában az alábbiak lehetnek:

  • nem megfelelő anyag felhasználása (pl.: nem az előírt vízjelet tartalmazó papírra készül, nem megfelelő színnel készül)
  • nem megfelelő eszköz használata (pl. lemezhibás nyomóeszközel készül, nem az előírt fogazóbetétet használják)
  • nem megfelelő nyomási, vagy fogazási technológiával készül (pl.: fordított behelyezés, ismételt behelyezés, szedési hiba, fázisnyomat elmaradása).

A Bélyeglexikon szerint az alábbi eltérések  nem tekinthető tévnyomatnak:

  • Ha a hibát a teljes, postai forgalomba került kiadás tartalmazza (pl. 1939. évi Lorántffy Zsuzsanna bélyeg nevében egy f-betűvel),
  • Ha a hibás kiadást később javított kiadás követi (pl. Indiában 1949-ben egy tükörképben ábrázolt szobornál).
  • A nyomdai rendellenességgel készült bélyeg (pl. kingerlice)
  • Az illegálisan gyűjtői forgalomba került nyomdai selejt.
  • Előfordul, hogy a szerszám meghibásodása miatt egymástól eltérő példányok is postai forgalomba kerülnek, ezeket változatnak nevezik (pl. az 1964. évi Erzsébet híd blokk esetében).

A fenti felsorolásból a kingerlice szó, mindenképp magyarázatra szorul, mivel ezt a szót manapság már egyáltalán nem használjuk. A Bélyeglexikon alapján a kingerlice szó a német Kinkerlitzchen (csecsebecse) szó eltorzításából ered. A kifejezést apróbb nyomdai rendellenességek (pl.: elcsúszott színnyomat, lemezhiba, poloska) gyütjőfogalmaként használták.

A tévnyomat szót ma már sokkal tágabb értelemben használják a gyűjtők és a katalógus is. A Magyar Bélyegek Katalógusa a "szembetűnő hibákat" jelöli tévnyomatként. Így a katalógusban megtalálható több száz ritkaságot egységesen "Tny" jelöléssel katalogizálja.

A tévnyomatok, és egyéb ritkaságok, vagy érdekességek fajtáit a következő cikkekből ismerheti meg:

  • Többfázisú nyomtatásnál a helytelen illesztés következtében az egyes fázisok nyomtatási képe elcsúszik és nem illeszkedik az eredeti képbe. Ebbe a kategóriába soroljuk az eltolódott felülnyomatokat is. 

  • A bélyegek fogazatát  igyekeznek úgy elkészíteni, hogy a bélyeg képes része a perforűciók közt szépen centreálva, pont középen helyezkedjen el. Ez azonban nem mindig sikerül, mivel a hibás, vagy nem megfelelően beállított fogazógép miatt, vagy a nem megfelelően behelyzett papír, esetleg a papír gyűrődése, felhajlása fogazási eltéréseket okozhat.

  • A leglátványosabb és legritkább különlegesség. Fordított nyomat többfázisú nyomtatásnál ritkán előforduló hiba, ami úgy következik be, hogy az ívet az egyik fázis nyomtatása során fordítva helyezik be a nyomdagépbe. Az ív fordított behelyezése miatt az egyik fázisnyomat, vagy a felülnyomat fordítva kerül nyomtatásra. (pl.: Fordított Koronás Madonna).

  • Kétoldali nyomatás akkor jön létre amikor a már nyomtatott ívet tévedésből (nagyon ritkán szándékosan) ismét behelyezik a nyomdagépbe és azúttal a másik oldalára is rákerül a bélyeg képe az ívre. Az elő és hátoldali nyomat legtöbbször nem fedi egymást.

  • Kettősnyomat és álkettősnyomat keletkezése, jellemzőik.

  • A leggyakrabban előforduló nyomtatási eltérés. A nyomólemez hibájából, kopásából adódó nyomási különlegességek. Jellemzője, hogy a hibás nyomólemezzel gyártott ívek ugyanazon ívhelyén található bélyegek mindegyikén megtalálható jellegzetesség.

  • A papírránc a papír gyűrődése miatt létrejött nyomtatási hiba, mely a bélyegen a nyomat részleges hiányát okozza.

  • A "poloska" az ofszet nyomtatásnál gyakran fellépő, véletlen, legfeljebb néhány példányon ismétlődő nyomáshiba.

  • Ívfelhajlás, a papír meggyűrődése (papírránc) vagy szennyedőzés (pl. egy papírdarab) miatt az ív egy részére nem tud eljutni a festék és emiatt nyomathiány alakulhat ki. Ívfelhajlás során a nyomat, vagyis a bélyegkép egy része a felhajlott darab hátoldalán jelenhet meg.

  • Téves szedésből származó szöveg, szám, vagy díszítési hibákat szedési hibának nevezzük. Amennyiben a hiba a bélyeg értékszámán keletkezik akkor számtévnyomatnak is szokták nevezni.

  • A több fázisú, illetve több fázisú nyomtatásnál időnként előforduló, hiba, hogy emberi mulasztás miatt az egyik fázis nyomtatása nem történik meg, így egy vagy esetleg több szín hiányzik a bélyegről.

  • Színátnyomat két féle képpen jöhet létre, melyeket gépszínátnyomatnak és ívszínátnyomatnak nevezünk.

  • Egyes festékek, melyek könnyen oldódnak, idővel átütnek a bélyeg hátoldalára.

  • A nyomtatás mellett a festék(ek) színe a legmeghatározóbb eleme a bélyegnek. A nem megfelelő minőségű festék, illetve helytelen keverés, vagy adagolás következtében számos különböző típusú eltérés jöhet létre.