A dombornyomtatás egy igen szép és különleges nyomtatási eljárás, melyet a magasnyomtatáshoz szoktak sorolni. A dombornyomtatáshoz tulajdonképpen nem kell festék sem, hiszen a képet a papír kiemelkedései adják, épp ezért a bélyeggyártás során csak kiegészítő elemként szokták alkalmazni.
 |
 |
|
1858. Osztrák Posta Magyarországon, Könyvnyomat dombornyomással - SZEGEDIN bélyegző
|
|
A nyomtatás során a papír a kimart (negatív) nyomódúc és a kifelé domboruló (pozitív) ellendúc közé kerül és a nyomás hatására mardandóan felveszi a e két felület domborulatát. Természetesen a bélyeggyártásnál az egy íven kinyomtatni szánt bélyegek számának megfelelő nyomódúc van a nyomólemezen és pontos illeszkedést biztosítva ugyanennyi ellenlemez alkotja a teljes nyomóeszközt. A festékes nyomatok hagyományos magasnyomtatással (könyvnyomtatás) kerülnek a papírra. Az így készült bélyegeknél általában csak a középső rész emelkedik ki, a keretrész színes nyomatot kap.
 |
 |
|
1861. Osztrák Posta Magyarországon, Könyvnyomat dombornyomással - PESTH bélyegző, képes- és hátoldal
|
|
Ilyen eljárással készültek az Osztrák Posta Magyarországon korszakban hazánkban is forgalomba lévő bélyegek 1858-tól a kiegyezésig. A dombornyomással készített bélyegeken áztatás után is jól érzékelhető a kidomborodó felület, míg a festékes részen a papír sík marad. Régen a dombornyomtatással a bélyeghamisítást akarták megnehezíteni, napjainkban isnkább mint különlegesség, tetszetősebbé tétel a cél, hiszen a dombornyomott papír igen elegáns kinézetet kelt.
 1863. Osztrák Posta Magyarországon, dombornyomtatás |
