A bélyegeknek az egymástól, illetve a bélyegívtől való könnyű elválasztása érdekében a bélyegíveket fogazással látják el. Azokat a bélyegeket melyeken szélein nem található fogazás fogazatlan, vagy vágott bélyegnek nevezzük. A világ első postabélyegei, mint a Penny Black is vágottak voltak, a bélyegeket a bélyegívről ollóval választották le. Mivel ez elég körülményes volt, így 1854-ben Nagy-Brittanniában hozták forgalomba az első fogazott bélyegeket és váltak különlegessé a fogazás nélküli bélyegek.
A szakirodalom szerint vágott bélyegnek azt a bélyeget nevezzük amely a terv szerint nincs sem fogazva, sem átütve. Ilyen például a már említett Penny Black, vagy a magyar filatéliában az 1874-1899 között kiadott hírlapbélyegek. Azokat a bélyegeket amelyek az eredeti tervek szerint fogazással készültek, ám léteznek fogazás nélküli példányai is fogazatlan bélyegeknek nevezzük hivatalosan. Manapság azonban ez a két fogalom már teljesen összemosódott az egyszerűség kedvéért általában csak vágott bélyegeknek nevezzük az összeset.
A fogazatlan bélyegeknek alavetően 4 féle módon kerültek forgalomba.
1. Előfordult, hogy a bélyegek fogazása - mint gyártási fázis- elmaradt, és ez véletlenül elkerülte az ellenőrzés figyelmét, majd fogazatlan bélyegívek is forgalomba kerülhettek Ez történt az 1900-as Turulos 10 és 25 filléresével, valamint 1909-es kiadás 30 filléres értékével. Ezek a gyártási hibák, igazán nagy ritkaságok, így jelentős értékkel bírnak.
2. A Magyar Királyi Posta a kiadások kis mennyiségű fázisnyomatát, nyomdatechnikailag kész, de fogazatlan íveit rendszerint alapkészletként megőrizte, olykor reprezentációs és propaganda célra is használta ezeket. Jóval később ezek a fogazatlan sorok és blokkok a gyűjtők részére is hozzáférhetővé váltak kiskereskedelmi forgalomban. A magyar bélyegek katalógusa 1909-től kezdődően értékeli ezeket bélyegeket.
3. Fogazás nélküli fázisnyomatok néha illegális módon is kikerülhettek a nyomdából, ilyen például az 1943. Hadvezérek sorozat 30 filléres ívei, amiből nagy mennyiség került, ki így, ezért ennek piaci értéke elenyésző..
4. A Postavezérigazgatóság 180.633/8.B. 1958. sz. utasítása értelmében az akkor érvényben lévő és minden további bélyegkiadás fogazatlanul is felhasználható volt bérmentesítésre. A vágott bélyegeket - kis mennyiségben különböző hivatalokban és esetlegesen - névértéken is árusították, nagyobb részüket a névérték többszöröséért igényelhették a szervezett gyűjtők, és ennél is magasabb áron bárki megvásárolhatta azokat.
Ez alól kivételek a ténylegesen fogazatlanul kiadott bélyegek és blokkok - például Bethlen, Puskin, Sztálin, UPU, Haydn-Schiller stb. - amelyek a fogazott bélyegekhez hasonló feltételekkel kerültek árusításra.
A kis példányszámú vágott kiadások párhuzamos megjelentetését a Magyar Posta 1991 végén beszüntette, majd 2014-től kezdődően egyes kiadásoknál (blokkoknál) ismét bevezette (2014. Ybl Miklós, 2014. A Seuso-kincsek hazahozatala, 2015. Róth Miksa stb.) - ezek bérmentesítésre azonban már nem alkalmasak.
 1956. Magyarországi kutyafajták 80 fillér fogazott és fogazás nélküli bélyeg. (nagyításhoz kattintson a képre) |
A vágott és fogazatlan bélyegek jelölése a katalógusokban: , ( )
A fogazatlan bélyegek lényegesen kisebb példányban kerültek forgalomba, mint a fogazottak, tehát sokkal ritkábbak. Ebből következik, hogy a fogazatlan bélyegek piaci értéke is jóval nagyobb, átalában 10-15-szöröses mint a fogazott bélyegeké. Természetesen ennél kisebb és nagyobb eltérések is előfordulnak. Ezeket a katalógusok külön jelölik, és a bélyekiadások ismertetésénél a fogazatlan(vágott) példányok értékét az oldalon is feltüntetjük.
 |
A fenti képen az 1955-ben kiadott Közlekedés-ipar sorozat vágott változata látható. A bélyegekből 560.800 fogazott sorozat készült, míg a vágott változatból mindössze 2500 db. Ez természetesen a piaci árban is meglátszik, hiszen a használt sorozat ára jelenleg 150 forint körül van, a postatiszta sorozatot 1300 forint körül lehet megvenni, a vágott sorozat ára azonban 14.000 forint körül kezdődik.
A nagy értékkülönbség miatt nem csoda, hogy a vágott bélyegeket is megpróbálták úgy hamisítani, úgy hogy a fogazott példányok fogait levágták. Ezek a gyűjtők kárára elkövetett hamisítások általában felismerhetők a szokásosnál keskenyebb szélekről.
