V. 1908-as keresztmetszetű korona-vízjel A korona keresztmetszetű ábrája.

A IV-es vízjelhez hasonlóan egész terjedelmében ráfért a turulos-nagyságú bélyegre és egymástól olyan távolságra ismétlődött, hogy minden bélyegre 1-1 ábra juthatott volna. Itt is ritkán fordult elő, hogy teljes ábra került a bélyegre, többnyire két, vagy több ábra részlete esik 1-1 bélyegre.

5 vizjel

A vízjelben nyomdai ívenként egyszer négy korona közé helyezve gyári vízjel fordult elő és benne a papírosminőséget jelző számvízjel. A vízjel a levél- és hírlapbélyegeken álló, a portóbélyegeken fekvő helyzetben fordul elő, mindkét helyzetben négy-négy állással. A vízjel helyzete minden bélyegen, a vízjelállás azonban csak azon példányokon állapítható meg, amelyeken a korona keresztje rajta van. Ennek a vízjelnek a gyártási alapállása heraldikailag helyes volt, valószínűleg helyesbítették az előző korona-vízjelekhez képest a kereszt dűlését.

A vízjelhelyzet és vízjelállás:

3 vizjelallas

  • A 1: álló korona, balra dűlő kereszttel
  • A 2: álló korona, jobbra dűlő kereszttel
  • A 3: fejen álló korona, balra dűlő kereszttel
  • A 4: fejen álló korona, jobbra dűlő kereszttel
  • B 1: balra fekvő korona, balra dűlő kereszttel
  • B 2: balra fekvő korona, jobbra dűlő kereszttel
  • B 3: jobbra fekvő korona, balra dűlő kereszttel
  • B 4: jobbra fekvő korona, jobbra dűlő kereszttel.

A vízjel előfordulása:

1908. Turulos, 1908. Hírlapbélyeg, 1908. Zöldportó.

A V-ös és VI-os vízjelek megkülönböztetése:

4 5 vizjel

  1. Korona keresztjének dőlése. V. vízjelnél kb. 30 fok vagy annál kevesebb, VI. vízjelnél minidg kb. 50 fok
  2. A kereszt talpa az V. vízjelnél elmosódott kör alakú folt. A VI. vízjelnél általában szabályos kör
  3. A korona felső vonalának ívessége az V. vízjelnél általában íves, míg a VI. vízjelnél általában szögeletes.
  4. A homlokpánt szélső osztásainak szélességes az V. vyzjelnél többnyire egyforma, míg a VI. vízjelnél a belsők többnyire keskenyebbek.