VI. 1909-es keresztmetszetű korona-vízjel.
A koronának az előző vízjelhez hasonló keresztmetszetű ábrája, amely szintén egész terjedelmében ráfért a turulos rajzú bélyegre és egymástól olyan távolságra ismétlődött, hogy minden bélyegre 1-1 koronaábra juthatott volna.
Itt is ritka eset, ha teljes korona került a bélyegre, általában két, vagy több ábra részlete jut 1-1 bélyegre. A levél- és hírlapbélyegeken álló, a portóbélyegeken fekvő helyzetben fordul elő, mindkét helyzetben négy-négy állással. A vízjel helyzete minden bélyegen, az állása csak olyan példányokon állapítható meg, amelyeken a korona keresztje rajta van. A vízjel gyártási alapállása heraldikailag helyes volt.
A vízjelhelyzet és vízjelállás:
- A 1: álló korona, balra dűlő kereszttel
- A 2: álló korona, jobbra dűlő kereszttel
- A 3: fejen álló korona, balra dűlő kereszttel
- A 4: fejen álló korona, jobbra dűlő kereszttel
- B 1: balra fekvő korona, balra dűlő kereszttel
- B 2: balra fekvő korona, jobbra dűlő kereszttel
- B 3: jobbra fekvő korona, balra dűlő kereszttel
- B 4: jobbra fekvő korona, jobbra dűlő kereszttel.
A vízjel előfordulása:
1909. Turulos, 1909. Hírlapbélyeg, 1909. Zöldportó
A V-ös és VI-os vízjelek megkülönböztetése:
- Korona keresztjének dőlése. V. vízjelnél kb. 30 fok vagy annál kevesebb, VI. vízjelnél minidg kb. 50 fok
- A kereszt talpa az V. vízjelnél elmosódott kör alakú folt. A VI. vízjelnél általában szabályos kör
- A korona felső vonalának ívessége az V. vízjelnél általában íves, míg a VI. vízjelnél általában szögeletes.
- A homlokpánt szélső osztásainak szélességes az V. vyzjelnél többnyire egyforma, míg a VI. vízjelnél a belsők többnyire keskenyebbek.
