🔍 Keresd meg a kedvenc bélyeged tervező, év vagy téma szerint!

Köpeczi Bócz István

Köpeczi Bócz István (Budapest, 1919. november 11. – Budapest, 1978. március 30.) magyar díszlet- és jelmeztervező, festőművész, grafikus, Jászai Mari-díjas (1969).

Az Iparművészeti Iskolán grafikusként végzett. 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Bernáth Aurél, valamint Szőnyi István [4] és Aba-Novák Vilmos[5] voltak a mesterei. Ezzel egyidejűleg művészettörténetet is hallgatott az egyetemen. 1945-től 1951-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1949-ig bélyegtervezéssel is foglalkozott.  Első bélyege a Vértanúk sor (1945) – 15 P címlet volt, az utolsó bélyegterve pedig az  Alkotmány (1949) sorozat volt. Ettől kezdve főleg színpadképeket, díszleteket és jelmezeket tervezett. 1951-ben az Úttörő Színháznál dolgozott. 1952-54-ben az Ifjúsági Színház, 1954-56-ban a Petőfi Színház, 1956-tól haláláig pedig a Madách Színház tagja volt.

A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.

  • A másodi világháborúban leromborl Lánchíd újjáépítéséhez a magy bélyeggyűjtők is jelentős anyagi áldozattal hozzájárultak. A posta. a budapesti Lánchíd újjáépítési alapja javára 18 forint (900%!!) felárral  2 forintos névértékben légiposta. emlékblokkot adott ki.
     
  • A másodi világháborúban leromborl Lánchíd újjáépítéséhez a magy bélyeggyűjtők is jelentős anyagi áldozattal hozzájárultak. A posta. a budapesti Lánchíd újjáépítési alapja javára újabb légiposta emlék blokkot adott ki ismét 18 forint (600%!!) felárral  ezúttal 3 forintos névértékben. 
     
  • A hidegháború idején a Világifjúsági és diáktalálkozó (röviden Világifjúsági találkozó, közismert betűszóval: VIT) a „béketábor” fontos propagandaeszköze, ideológiai szócsöve volt. Először a II. világháború után, 1947-ben rendezték meg Prágában, majd ezt követően 1949-ben Budapesten.