🔍 Keresd meg a kedvenc bélyeged tervező, év vagy téma szerint!

Helbing Ferenc

Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870. december 25. – Budapest, 1958. január 28.) magyar grafikus, festőművész és litográfus. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora.
Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. 1906-ban az Iparrajziskola, 1910-től az Iparművészeti Iskola grafikatanárává nevezték ki, majd rektora volt 1927 és 1936 között. A Wodiáner-féle könyvtáblapályázaton tűnt fel, majd a Révai-féle pályázaton is sikerrel szerepelt. Címlaptervei szorosan a könyv tartalmához igazodnak. 1898-ban a Költők albumára hirdetett pályázaton első díjat nyert. Karrierje kezdetben szorosan kötődött a litográf technikához. Magyar bankjegyek tervezésével is hírnevet szerzett. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthetőek az alkotásai. 1920 és 1935 között számos bélyeg tervét készítette el, az 1920-as évek meghatározó bélyegtervezője volt Magyarországon. A Koronás Madonna sorozat 5000 koronás értékének tévnyomata, a Fordított Madonna az egyik legértékesebb magyar bélyegritkaság.

Művészeti munkássága jobbára az alkalmazott grafikához kapcsolódott. Szecessziós stílusú könyvillusztrációkat (Keleti mesék, Magyar-hun mondák képekben), kötés-, címlap- és fedélterveket, ex libriseket, bélyeg-, bankjegy- és éremterveket (Corvin-koszorú), egyedi grafikai lapokat, díszokleveleket és plakátokat készített. Jelentős érdemei vannak a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításában. Kiváló réz-, fametsző és litográfus volt, s a magyar reklámgrafika úttörői közé tartozott. Munkáival sikeresen szerepelt a hazai és a nemzetközi kiállításokon és pályázatokon. Tagja volt a századelő és a két világháború közti korszak művészeti egyesületeinek (Magyar Aquarell- és Pasztelfestők Egyesülete, Magyar Grafikusok Egyesülete, Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete stb.), valamint egyik vezetője a művészetirányító kormányzati szerveknek (Magyar Országos Képzőművészeti Tanács, Műemlékek Országos Bizottsága, Egyházművészeti Tanács, Országos Ösztöndíj Tanács). A 40-es években még részt vett kiállításokon, s mivel művésztanári működése során festő- és grafikusnemzedékek egész sorát nevelte fel, hatása kitapintható a XX. sz. második felének magyar művészetében is (tanítványai közé tartozott - többek között - Kaesz Gyula, Szántó Piroska, Bálint Endre, Amerigo Tot, Sigismund Kolos-Vary).

Forrás: Wikipédia

  • "SEGÍTSÜK HAZA VÉREINKET! - HADIFOGLYAINK JAVÁRA"
    Az 1920-as Hadifogoly sorozatot az I. világháború befejezése után még hadifogságban lévő magyar katonák hazahozatalának anyagi támogatására bocsátotta ki a posta.

  • 1923-ban a posta Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára 5 címletből álló alkalmi bélyegsorozatot adott ki, amelyet 100%-os felárral árusítottak. A felárból 105 korona a Hadirokkantak, özvegyek és árvák nemzeti szövetségét támogatta, a fennmaradó 35 korona pedig részben a posta jóléti intézményét, részben a Petőfi Társaság támogatását szolgálta.

  • 1933-ban bocsátotta ki a posta az 1933. Repülő (II.) sorozatát, ami megjelenésében talán a legkülönlegesebb a "repülős" sorozatok közül.
  • 1938-ban a posta a debreceni kollégium fennállásának 400. évfordulójára hat címletből álló emlékbélyegsorozatot bocsátott ki. A sorozat a kollégium és az egyetem múltját, illetve két neves rektorát idézi fel.

  • A legértékesebbnek tartott és minden bizonnyal leghíresebb magyar tévnyomat az Az 1921 és 1925 között nyomott Koronás Madonna sorozathoz fűződik – amelyet Helbing Ferenc tervezett. A bélyegeket két színnel, két fázisban nyomták; külön a keretet és külön a középrészt. Az 5000 koronás névértékű címlet esetében azonban a második menetben egy véletlen folytán fordítva került a  papír  a nyomdagépbe, így az egyik bélyegíven a bélyegábra közepén levő, Szent Koronát viselő Madonna 180 fokkal elfordult. Mivel a képmás majdnem szimmetrikusan a bélyeg közepén maradt, az egyforma méretek miatt nem volt nagy a képelcsúszás, ezért nem vették észre az ellenőrök a hibát.