Az ofszet nyomtatás a síknyomtatás egyik fajtája ami az utóbbi évtizedekben a legelterjedtebb nyomtatási fajta a bélyegek körében. Ez a technológia általában alumíniumból készült vékony lemezeket (fóliákat) használ, amelyekkel az eredeti dokumentum tartalmát egy közvetítő gumihengerre viszik át, majd ez tekeréssel a papírlapra továbbítja a festéket. A gumihenger feladata, hogy ellensúlyozza a nyomathordozó esetleges felületi egyenetlenségeit, és így jobb minőségű nyomat készüljön. Egyébként a gumihenger felől ered az ofszetnyomtatás elnevezése is: a szó nem közvetlen nyomtatást, hanem átmásolást, áthelyezést jelent. 

A nyomtatáshoz annyi nyomóforma és henger szükséges ahány színt visznek fel a papírra. A lemezeket úgy tervezték, hogy az olajfestékek csak a lemez azon részeihez tapadjanak, amelyek képeket és szöveget tartalmaznak. A víz vékony rétege a szövegmentes helyeken taszítja az olaj alapú festékeket. Az ofszetnyomtatás lehet egyszerű és raszteres.

 1923 Petőfi1923. Petőfi sorozat 10K érték. Az első magyar ofesztnyomású bélyeg. (egyszínű ofset)

 

1925. Jókai1925. Jókai sorozat 2500 K (kétszínű ofszet)

 

Magyarországon először 1923-ban nyomtattak ofszet eljárással bélyeget (l. Petőfi-sor). A már elavult könyvnyomás fokozatos beszüntetése idején több ízben adtak ki ofszetnyomású bélyegeket (Jókai I., Sport I., 1925, Portó 1929, Horthy, Szent Imre 1930), azután azonban már csak ritkábban, mert az akkor korszerűbb raszteres mélynyomásé lett főszerep a bélyegkiadások során. Az 1960-asévek végétől ismét gyakoribbá váltak az ofszet nyomtatású bélyegek, az 1970-es évek közepétől pedig ez vált a leggyakoribb nyomtatási módszerré a magyar bélyeggyártásban.

 1959 FIP1959. FIP hat direkt színű ofszet nyomtatás

 

Napjainkban a modern bélyegek közül sok már négyszín ofszet nyomtatással készül. Ennek lényege, hogy a bélyeg képe nem direkt színekből jön létre, mint ahogy a fenti példában bemutattam, hanem A CMYK színtér négy alapszínét C (Cián), M (Magenta: bíbor), Y (Yellow: sárga), K (Key: általában fekete) nyomtatják a papírra. Ez az összegző additív színkeverés, mert az alapszínek részarányától függő összegzett színt látunk. (Pl. 100% vörös és 50% zöld fény együttesen narancssárga színt eredményez.) A CMYK esetében a felületre felfestett különféle (esetünkben négy) alapszínről visszavert fény együttesen keltik a színt.

 2024. Magyar Zene Háza2024. Magyar Zene Háza 
négyszín ofszet nyomtatás