Az 1976. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XXI. nyári olimpiai játékokat 1976. július 17. és augusztus 1. között rendezték meg a kanadai Montréalban. A müncheni olimpián bekövetkezett terrortámadás miatt kialakult félelemérzést a szervezők hatalmas népünnepéllyel próbálták feledtetni, ám végül az újkori olimpiák történetének legnagyobb pénzügyi bukását hozta a olimpia. A szervezők az eredetileg tervezett költségek nyolszorást költötték el, így a kanadai város olyan súlyos pénzügyi bukással zárta a játékokat, hogy a helyi lakosoknak húsz éven át speciális olimpiai adót kellett fizetniük az adósságok törlesztésére.
A versenyeken 92 nemzet 6084 sportolója vett részt. Politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat, így el sem utaztak kanadában, majd a 4. naptól Egyiptom, Kamerun, Marokkó és Tunézia csatlakozott az afrikai országok bojkottjához., és nem vett részt tovább a versenyeken.
1976-os olimpia a pénzügyi bukáson és bojkotton kívül a doppingról szólt, első ízben gyanúsítottak meg sportolókat azzal, hogy anabolikus szteroidokkal élnek. Főleg az NDK-ból érkezett úszónők kerültek a figyelem középpontjába, mint később kiderült, nem véletlenül. (11 női egyéni úszószámból tizet a kelet-németek nyertek - közülük nyolcat világcsúccsal..) De két bolgár és egy lengyel súlyemelő doppingolás miatt már az olimpián visszadta az érmeit.
Magyarországot az olimpián 17 sportágban 178 sportoló képviselte, akik összesen 22 érmet szereztek. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó vitte. Az első aranyérmet Magyar Zoltán nyerte legendás lólengés gyaklorlatával. A legeredményesebb magyar sportoló, Tordasi Ildikó tőrvívó volt aki egy arany- és egy bronzérmet nyert. A döntőben két órán keresztül küzdött az olasz Collinóval. 4-4-es állásnál megsérült, miután az olasz tőre felszakította sisakját és az arcát. A döntő találatot azonban még sérülten is ő vitte be. Németh Miklós gerelyhajításban világcsúccsal győzött így apja nyomdokaiba lépett, hiszen 1948-ban Londonban Németh Imre kalapácsvetésben szerzett aranyérmet. Szintén követte a családi hagyományt ifj. Szívós István aki a vízilabda csapattal szerzett aranyérmet, az ő édesapja id. Szívós István 1952-ben és 1956-ban nyert olimpiát. Magyarország a montréali olimpia előtt utoljára az 1924. évi nyári olimpiai játékokon nyert ötnél kevesebb bajnoki címet.
1976. Olimpia (VII.) - Montreal
és
1976. Olimpia (V.) - Montreal- blokk
Katalógusszám:
| Magyar Bélyegek Katalógusa:3116-3123 |
| Michel: HU 3125-3131; BL 119 |
Tervező:
Forgalomba bocsátották:
- 1976. június 29.
Árusították:
- bélyegsorozat: 1977. december 31.
- blokk: 1976. december 31.-ig
Példányszám bélyegsorozat:
Példányszám blokk:
Nyomtatás:
- többszínű raszteres (rács) mélynyomtatással az Állami Nyomdában
- a bélyegek 50 db bélyegképet tartalmazó ívekben került forgalomba.
Papír:
- 0,09 mm vastag fehér fluoreszkáló előre enyvezett bélyegnyomópapír
- Vízjel: nincs
Fogazat:
- Bélyegek: 11 1/4: 12- es fésűsfogazás, a bélyegek fogazatig terjesdő mérete: 37x52 mm
- Blokk: 12 1/2-es keretfogazat, a bélyegkép fogazatig terjesdő mérete: 37x52 mm, a blokk teljes mérete: 130x84 mm
Tévnyomat, nyomási hibák és egyéb eltérések: -
Piaci ár bélyegsorozat:
- postatiszta: (7 érték): 80-100 forint
- használt: (7 érték): 30-40 forint
- fogazatlan:(7 érték): 2000-2500 forint
- FDC (első napi boríték): : 100-120 forint
Piaci ár blokk:
- postatiszta: 80-100 forint
- használt: 60-70 forint
- fogazatlan: 4-5000 forint
- FDC (első napi boríték): : 150-200 forint
Teljes méretben megtekintéshez kattints a képre        |
|
Hogy ne maradjon le semmiről kövesse Facebook oldalunk! |
