1917. őszén a sétáló, futó emberek vagy éppen a szerelmespárok békés szigete hadszíntérré alakult át. Ha akkor járunk ott mindenütt lerombolt házat, gránáttölcsért, ágyúállást és felrobbantott hidat láthattunk volna.
Szerencsére ezek csak műépítmények voltak, amelyek a József Főherceg vezérezredes által rendezett hadikiállításra készültek. Valódiak voltak a zsákmányolt ágyúk, amelyek a Főpavilonhoz vezető utat szegélyezték.
Miért is volt erre szükség? Mert akkoriban még nem otthon a fotelből nézték az emberek a háború borzalmait. Az I. világháborúban a hadi eseményeket a polgári lakosság közvetlenül nem ismerhette meg, hiszen a frontok a Kárpátokon kívül húzódtak. Egy kivétel volt, az erdélyi román betörés 1916 őszén, az augusztus 27-i román hadüzenet után. A románokat sikerült gyorsan kiverni, és Bukarestben különbékét kötöttek a központi hatalmakkal. A Margit-szigeti kiállítás, azt a célt is kitűzte, hogy a bevétel egy részét az Erdélyben okozott károk enyhítésére fordítsák.
A másik cél természetesen a háborúnak és eszközeinek, valamint a rombolásnak a megmutatása volt.
A kiállításra a posta is feláras alkalmi bélyegkiadással és időszaki postahivatal felállításával készült. A fehérszámú aratós bélyegpár felülnyomott példányait 500-500 ezer példányban adták ki a gyűjtők nagy örömére. Az 1-1 koronás felár (+800%!!) akkor világrekordnak számított és szintén jótékonysági célokat szolgálat.
Az érdeklődést jellemzi, hogy az első napon 28.000 ezer sorozat fogyott el!
A nagy érdeklődés és a nagy példányszám miatt számomra kicsit meglepő, de a kiadásból nem ismerünk tévnyomatokat, pedig a a hasonló felülnyomat bélyegekből szinte mindig előkerültek fordított állású felülünyomatok.  
 
1917. Margitsziget
1917. Margitsziget
1917. Margitsziget
1917. Margitsziget

 

 

 
forrás: pestbuda.hu; Magyar Bélyegek Monográfiája