Egy korábbi cikkemben részletesen írtam a Magyar Tanácsköztársaságról, illetve a magyar Vörös Hadsereg összeomlásáról. Rövid írásomban most tulajdonképpen ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. A téma részletes kifejtése terjedelmi korlátokba ütközik, így csak néhány fontos eseményre fókuszálunk.
1919-1920
Milyen viszonyok uralkodtak 1919-1920 körül Magyarországon? A proletárdiktatúra összeomlásával egyidőben, illetve annak folyományaként az országot idegen haderő szállta meg: a román és francia csapatok ellenőrzésük alatt tartották a Tiszántúlt, majd a Dunántúl északi részét is elfoglalták. A románok bevonultak Budapestre. Ezzel párhuzamosan a franciák által megszállt Szegeden a vörösök (a forradalom) ellen ún. ellenforradalmi erők gyülekeztek.
Ezek a csoportok persze nem tétlenkedtek korábban sem, hiszen közvetlenül már a Tanácsköztársaság létrejöttét követően egységbe hívták a kommunistaellenes középosztálybeli embereket és tiszteket: gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István vezetésével megalakult az Antibolsevista Comité (ABC).
 |
| gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István Forrás: https://kurier.plus/hu/node/2784 (Teleki) https://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-bethleni-konszolidacio (Bethlen) |
A létrejövő szegedi kormány, amelynek hadügyminisztere a címképen látható vitéz nagybányai Horthy Miklós lett fővezéri címmel, megszervezte a proletárdiktatúrát és a polgári demokráciát támogatók ellen az új haderőt, a Nemzeti Hadsereget. Később függetlenedett a szegedi kormánytól, és székhelyét a Dunántúlra helyezte át.
Sajnos a vörös terror borzalmait követően a lakosság rövidesen megtapasztalta az ellenforradalom kegyetlen módszereit is. Az új karhatalom kihasználta a romokban lévő közigazgatást és rendvédelmi szervek hiányát. Tiszti szabadcsapataival a tanácsállammal szimpatizáló vagy működésében szerepet vállaló, vagy csak azzal egyszerűen megvádolt emberek ellen véres tisztogatásokat indítottak, amely fehér terror néven vált ismertté.
 |
| Prónay Pál, a Rongyos Gárda vezetője, aki a fehérterror tevékeny alakjaként és a soproni népszavazás kikényszerítőjeként vonult be a történelembe Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Prónay_Pál |
Mivel a bizonytalan állapotok az antant számára is egyre kényelmetlenebbé váltak, 1919 őszén egy tábornokot, Sir George Clerk megbízottat küldték Magyarországra. Horthy tulajdonképpen alkut kötött vele: a tiszt nyomására a román csapatok kivonultak Budapestről a Tisza mögé, cserébe pedig politikai támogatásáról biztosította a fővezért. Horthynak lehetőséget adott és el is várta, hogy megfékezze a rendbontást és megálljt parancsoljon a különítményeknek.
Horthy Miklós az antant politikai támogatását élvezve 1919. november 16-án fehér lován bevonulhatott a fővárosba. Híres Gellért téri beszédében a következőt mondta.
„Polgármester úr! Fogadja meleg szavaiért hálás köszönetemet a magyar nemzeti hadsereg nevében. Nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy a város küszöbénél megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem megköveteli, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam el, amit e pillanatban érzek. Mikor még messze voltunk innen, mikor csak halvány reménysugár pislogott bennünk, hogy valaha még fegyverrel a kezünkben viszontláthassuk ezt a megtévelyedett nagyvárost, átkoztuk és gyűlöltük, mert a távolból természetesen csak a szennyet, a nagy piszkot láttuk, nem az üldözést és mártíromságot szenvedő, szegény magyar testvéreinket. Szerettük és becéztük ezt a Budapestet, amely az utolsó években a magyar nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta a nemzet koronáját, sárba tiporta a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözködött. Börtönbe vetette és elűzte hazájukból a nemzet legjobbjait, azonkívül elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban olvadt le szívünkről a jég, és mi készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, ha ez a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, ha szívéből, lelkéből szereti. Szereti a rögöt, amelyben őseink csontjai porladnak, szereti azt a rögöt, amelyet verejtékes kezekkel munkálnak falusi testvéreink, szereti a koronát, a kettős keresztet, szereti a három hegyet és a négy folyót, szóval magyar hazáját és magyar faját. Katonáim, miután betakarították a földekről az Isten áldását, fegyvert fogtak kezükbe, hogy rendet teremtsenek a hazában. Ezek a kezek nyitva vannak testvéri kézszorításra, de büntetni, sújtani is tudnak, ha kell. Adja Isten, hogy erre ne kerüljön sor, hanem azok is, akik vétkeztek vagy bűnösöknek érzik magukat, megtérjenek és hatványozott erővel segítsenek felépíteni a magyar nemzeti erényekben tündöklő Budapestet. A mártírokat, az itt sokat szenvedett, velünk érző testvéreinket meleg, tiszta szeretettel öleljük keblünkre.”
Dokumentumfilm a Nemzeti Hadsereg bevonulásáról
 |
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, a Kisgazdapárt és a Szocialista Párt koalíciójából hárompárti kormány jött létre. 1920 januárjában választásokat is rendeztek, amelyen a Kisgazdapártnak szavaztak többséget.
Hogyan lett kormányzó Horthy Miklós?
A zavaros idők után végre esély volt a stabilizálódásra. Az új államforma megválasztása viszont nem volt teljesen magától értetődő. Még a Habsburgok visszahívása is felmerült, de ennek nem volt támogatottsága, sőt az antant hevesen ellenezte is. A fővezér 1921-ben két alkalommal is megakadályozta, hogy IV. Károly visszatérjen, és újból elfoglalja a trónt.
A királyság vagy a köztársaság került szóba, ugyanakkor a polgári demokratikus irányvonal már nem volt hívogató az emberek számára. A korábbi hagyományokkal összhangban Magyarország államformája királyság lett, király nélkül. Ezt a szokatlan helyzetet úgy próbálták megoldani, hogy egy korábban már létező közjogi tisztséget élesztettek fel, a kormányzói méltóságot. 1920. március 1-jén az országgyűlés Horthy Miklóst kormányzóvá választotta.
A kormányzó megszólítása Főméltóságú Úr volt, egy szinten a Főméltóságú Hercegprímással, a Főméltóságú hercegekkel és néhány mediatizált (függővé tett) grófi család tagjaival (mint pl. a Schönborn-Buchheim grófok és mások).
A kormányzói jogkör
A méltóság jogkörét az 1920. évi I. tc. a kormányzói jogkörről szabályozta. A törvénycikk 12. §-a a titulust ideiglenesként határozza meg, “[...] amíg (a nemzetgyűlés) az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi.”
Innentől kezdve a nemzetgyűlés által hozott törvényeket a korábbi gyakorlattól eltérően nem szentesítették, a kormányzónak elegendő volt kihirdetnie és aláírnia. Indokolt esetben persze vissza is küldhette újabb megfontolás végett. A gyakorlatban azonban szokássá vált az úgynevezett előszentesítési jog, amelyről noha nem szól a törvény, a kormányzó mégis szokásjogként alkalmazta.
Érvénytelenítettek minden olyan törvényt és rendeletet, amelyet a népköztársaság vagy a tanácsköztársaság ideje alatt bocsátottak ki. A paragrafus ezzel éles határt húzott a forradalmi és ellenforradalmi jogalkotás legitimitása között.
Fontos pontja a törvénycikknek az, amikor a jogszabály rögzíti a hatalomgyakorlás lehetőségeit. “A végrehajtó hatalmat [...] kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolhatja.” Tehát a fegyveres erőkre vonatkozó rendelkezéseket is ellen kellett jegyeznie a hivatalban lévő hadügyminiszternek! Egyetlen kiskaput hagytak Horthynak, mégpedig a Nemzeti Hadsereg irányítására és belső működésére vonatkozó alkotmányos utasítási jogot.
A miniszterelnököt leválthatta a pozíciójából, ha feladatai ellátására érdemtelennek találta. Magyarországon ezt követően az elnöki, autoriter rendszerekre jellemző államszervezet alakult ki. A kormányzó a '30-as évek végére megszilárdította hatalmát, ekkor népszerűsége csúcsán volt.
Jubileumi alkalmak és bélyegek
1930
1930. március 1-jén a kormányzó beiktatásának 10., 1940. március 1-jén pedig
20. évfordulóját ünnepelték. A posta mindkét eseményről bélyegsorozatot jelentetett meg.
Az 1930-ban kiadott, azonos grafikájú címleteket Helbing Ferenc tervezte.
 |
| 1930. 10 éves kormányzói évforduló [492-496] Tervezte: Helbing Ferenc, ofszetnyomat, IX-Vj. 15. F. fogazat Forgalomban volt: 1930. március 1.-1930. december 25. Példányszám: 392956 fogazott, 7000 vágott |
1940
Tíz évvel később, 1940-ben a húszéves jubileumról a posta három címletből álló sorozattal emlékezett meg. A bélyegek megtervezését egy szűk körű pályázat eredményeként Légrády Sándor és Márton Ferenc grafikusokra bízták.
 |
|
1940. Kormányzói 20 éves évforduló [659-661]
|
A 6 filléres címleten Horthy Miklóst ábrázolták ágaskodó fehér lován. A háttérben a szegedi Fogadalmi Templom és a Szeged felirat utal az ellenforradalmi kormány megalakulásának helyszínére.
A 10 filléres bélyegen a kormányzó arcképe és családjának címere kapott helyet.
A sorozat utolsó címlete keretes szerkezetbe foglalja a kormányzó 2 évtizedes országlásának történetét. A 20 filléres bélyegen egy harangot kongató lebegő angyal látható, aki az alatta lévő Rákóczi-címer és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház felé tekint. Az első bécsi döntésre utaló grafika Rákóczival és Kassával hozott párhuzama a kormányzót mint felszabadítót nagy történelmi alakjaink sorába kívánja emelni.
1941
1941-ben egy három értékű sorozatot adtak ki Horthyról. A megjelenés nem köthető évfordulóhoz vagy jeles eseményhez, a posta egyszerűen pengő névértékű, általános forgalmi sornak szánta a bélyegeket. Légrády Sándor és Márton Ferenc grafikusművészek Erdey Dezső mellszobrát alapul véve rajzolták meg a fővezér alakját. Az I. sorozatot IX./A vízjelállású papírra nyomtatták. Később megjelent ugyanilyen bélyegképpel egy olyan sorozat is, amelyet X. vízjelű papírra nyomtak.
 |
|
1941. Kormányzói arcképsor I. [690-692]
|
Horthy történelmi szerepe ellentmondásos, személyéről, cselekedeteiről máig viták folynak. Gyengekezű? Határozatlan? Országgyarapító? A nemzet megmentője? Nem tudunk egyértelmű választ adni a napjainkban is velünk lévő kérdésekre.
A cikk 2023. március 12-én jelent meg a Mesél a bélyegalbum blogon.
Források:
- Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus 2001, Philatelia Hungarica Kft., 2001
- Hamza Imre, Kostyán Ákos, Makkai László Dr., Steiner László Dr., Surányi László, Varjasi Béla Dr.: A magyar bélyegek monográfiája, IV., Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1971
- Száray Miklós - Kaposi József: Történelem IV., középiskolák,
12 . évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006 - Forrás: Új Idők - Herczeg Ferenc irodalmi lapja - írásának felhasználásával), Budapest, 1937, Singer és Wolfner Irod. Int. Rt.
- https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92000001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D38 (hozzáférés 2023. március 9-én)
Kiemelt köszönet Száray Miklósnak és Kaposi Józsefnek, hogy történelemkönyvükkel írásom vezérfonalát adták
